A XX. kerületről
Pesterzsébet, vagyis a főváros XX. kerülete Dél-Pesten terül el.
A mai Pesterzsébet területén a leletek alapján arra következtetnek, hogy az első letelepült lakosság a korai bronzkorban élt itt, melyről a harang alakú edények tanúskodnak. Az időszámításunk előtti második és első évszázadból is találtak leletet 1874-ben. Ez volt a vaskor, amiből ezüst fibula és bronz karperec maradt fenn.
A 20. század elején végzett ásatásokból arra következtetnek, hogy a terület az egész középkor ideje alatt lakott település volt. Feltárták a sütőházak alapjait, kerámiatöredékeket találtak. A Pesterzsébet területén található Gubacsipuszta tulajdonosa a XVIII. században a Batthani Watthai nemzetség volt, majd Mária Terézia uralkodása idején elestek a tulajdonosi jogtól, így a pusztát a gödöllői uradalomhoz csatolták. Majd a család fiúágon kihalt 1840-ben, így báró Sina György megvette az egész gödöllői uradalmat. A pereskedések következtében a gubacsi szigetet 1850-ben visszakapták a Watthaiak, mely részt 1851-ben megvásárolták Soroksár lakói. Ezt követően az 50 hold területnyi Gubacspusztát házhelyekre parcellázták. Többen azért vettek földterületet, hogy azt tovább parcellázva eladják. Így lett Suda János ügyvéd és Hitel Márton fuvaros Erzsébetfalva telep megalapításának kezdeményezője 1870-ben. Gubacspuszta területén két telep alakult ki a parcellázások után.
